Korábbi cikkünkben már kitértünk a hőtermelő berendezések lehetőségeire, előnyeikre - hátrányaikra, viszont a bekerülési költségüket befolyásolja a hozzájuk tartozó hőleadó közegek is. Pontosan mik is ezek? Mit is szeretnénk ebből beépíteni?

 Egy kis ismétlés…

Milyen kérdésekre keressük a választ:

• Gázt, elektromos áramot, vagy valamilyen megújuló energiaforrást használjunk?

• Csak melegíteni vagy hűteni is szeretnénk?

• Milyen formában akarjuk ezt a lakásban leadni, radiátor/padlófűtés/mennyezetfűtés?

• Napenergiát szeretnénk hasznosítani?

• Hogyan lesz melegvizünk (HMV)?

• Melyik megoldásnak milyen anyagi és szerkezeti vonzatai vannak?

• Ezekhez a rendszerekhez szükségünk vane szellőztetésre?

Fent leírt kérdéseket hosszasan lehetne elemezni, így több tematikus részre bontjuk szét ezeket:

• Hőtermelő berendezések (fűtő eszközök)

• Hőleadó berendezések (a szükséges alrendszer)

• Szellőztetés/légcsere (légkezelő gépek)

Működés szempontjából való csoportosítás – alhálózat szükséglet:

• Önállóan működő berendezések (hőtermelő és hőleadó berendezések): kályha, kandalló, gázkonvektor, Héra (gáz cserépkályha), elektromos fűtőpanel, infrapanel, elektromos fűtőfilmek

• Vizes hőszállító közeggel dolgozó berendezések: gázkazán, vegyestüzelésű kazán, elektromos kazán, napkollektor, hőszivattyú

• Gáznemű közeggel dolgozó berendezések: split klíma, hőszivattyú

Kezdjünk a gáznemű közeggel dolgozó berendezésekkel: Ilyen berendezések a klíma berendezések, melyek hőszivattyús elven működnek. Ezek kültéri és beltéri egységei általában szettben megvásárolhatók, de egyes típusokat árulnak külön-külön is.

De mit is nevezünk hőszivattyúnak? Ezek a berendezések kültéren és beltéren egyaránt egy levegő/gáz hőcserélővel vannak ellátva. Mindkét oldalon a levegő mozgását egy-egy ventilátor biztosítja. A két hőcserélő egységet réz vezeték köti össze, melyet egy gázzal (többféle típus is van) töltenek fel, ezt a gázt egy kompresszor sűríti egyik irányba, így ennek a térfogat változásnak a következménye képen egyik oldalon hőt ad le (melegszik), másik oldalon hőt von el (lehűl) a környezetéből. Ezt a folyamatot meg is tudja fordítani, így tudunk vele hűteni vagy fűteni! Ezt a hőt forgatja be a ventilátor a szobába, átmozgatva ezzel a szobában található levegőt a hőcserélőn. 

Érdemes megjegyezni azt a tényt, hogy a klíma csak belső levegőt forgat, melyet hűt vagy fűt ezáltal, de friss levegőt nem juttat be a helyiségünkbe.

Hőszivattyúk ugyan ezen elvvel működnek. Korábban említettem, hogy a hőszivattyú egyfajta kakukktojás, ha csoportosítani akarjuk, mert sok helyre beírható, mivel nem csak gáz közeggel tudja ezt csinálni, hanem léteznek vizes közeggel dolgozó gépek is. Ezeknek a kültéri fagyvédelméről gondoskodni kell, mivel üzemszünet esetén el tudnak fagyni, ellenben a gázzal üzemelő készülékekkel.

Gépészeti rendszer funkcionális elhelyezése

Vizes hőleadó közeggel dolgozó berendezések:

Radiátorok: 

Ezt a terméket szerintem nem kell bemutatni, nagyon elterjedt, rengeteg formában és kialakításban választhatunk belőle. Gázkazános rendszereknél elsődleges hőleadó elem. Fontos megjegyezni, hogy korábban beszéltük a gázkazán és a kondenzációs gázkazán közötti különbséget, utóbbi alacsonyabb hőfokkal dolgozik (50/35°C), így a szoba hőigényének megfelelően nagyobb hőleadó felületet kell biztosítanunk. Egy felújításnál vagy kazáncserénél figyelembe kell vennünk azt, hogy a régi gázkazán cseréje nagy valószínűséggel a radiátorok cseréjét is vonja maga után elsősorban méretük miatt. Második sorban egy új kazánnak nem tesz jót egy régi, öreg radiátor, melynek nem tudhatjuk mennyire rozsdás a belső felülete, a vízhálózat mennyire szennyezett és teszi tönkre az új készülékünket. Radiátorok nagy előnye, hogy a bennük lévő melegvíz hosszú idő alatt hűl le, így rendelkezik a rendszer hőtároló tömeggel.

+ olcsó, elterjedt

+ sokféle kinézetben kapható

+- viszonylag nagy főleadó felület szükséges

- hőszivattyúkhoz nem ideális választás

Törölközőszárító: 

Ez tulajdonképpen egy radiátor, viszont egy nagyon hasznos funkcionális eleme a fürdőszobának így mindenképp hasznosnak érzem, hogy ejtsünk róla pár szót. Vizes rendszerekre ráköthető, többféle kivitelben kapható fűtőtest, amint a neve is sugallja a törölközők tárolására és szárítására szolgál. De mi a helyzet nyáron, amikor nem fűtünk? Erre is van megoldás érdemes ezt ellátni egy elektromos fűtőpatronnal, mellyel nyári időszakban elektromosan fűthetjük a benne lévő vizet, mind ehhez egy plusz konnektorra van szükségünk a törölköző szárító mellett.

 + hasznos kiegészítő

+ jelentősen nem drágább egy radiátornál

+ fűtőpatronnal nyáron is fűthető

- hűtésre nem alkalmas

benedekszerelveny.hu/aruhaz/radiator/

Padlófűtés:

 A padlófűtés egy nagyon komfortos fűtési megoldás. Kialakítását előre el kell terveznünk és ki kell osztanunk, mivel a padlóban a körök felületfolytonos csővezetékekben mennek, csőtoldást nem szerencsés benne készíteni. A padlófűtésnek kedvező a kondenzációs gázkazán és a hőszivattyú is, mivel mindkettő alacsony hőfokkal dolgozik, így nem fűti túl a padlót. Egy padlót 40°C feletti előremenő vízzel fűteni nagyon diszkonfortos mivel, ha túl meleg a padló sütni fog. Vizes rendszerű padlófűtés általában úsztatott beton aljzatban készül, melynek nagy a hőtároló közege. Ezzel a hőtároló közeggel tudunk játszani 6-10cm közötti betonrétegben, azt kell mérlegelni, hogy 6cm-nél gyorsabban meleg lesz a padló, viszont gyorsabban ki is hűl (kisebb a hőtároló tömeg), vastagabb lemeznél ez hosszabb folyamat. Nyári melegben a padlót hűteni nem túl célszerű, mert könnyen megfázunk ha hideg padlón sétálunk, illetve használhatunk nyáron is mamuszt. Tehát hőszivattyús rendszerekhez nem túl ideális megoldás.

+ komfortos, meleg padlót ad

+ kondenzációs gázkazánokhoz, illetve hőszivattyúhoz ideális

+/- minél vastagabb, annál nagyobb a hőtároló tömege

- hűtésre nem alkalmas, megfázunk rajta

Mennyezet/fal fűtés (hűtés): 

Napjainkban ez egy nagyon elterjedt megoldás és számos rendszer létezik erre tekintve, hogy milyen építési rendszerben akarjuk ezt megvalósítani (szerelt/épített/monolit).

Szerelt rendszereknél népszerű a gipszkarton profilok közé beépíthető tálcás rendszer, melyek tartalmazzák a csőhálózatot, csak össze kell csatlakoztatunk őket. Léteznek gipszkarton lapba mart megoldások is, ezeknél nagy óvatossággal kell rögzítenünk a lapokat, nehogy elfúrjuk a csőhálózatot.

Épített rendszereknél falra vagy mennyezetre rögzíthető vezető sínek vannak, melyekbe be lehet tekerni a fűtésvezetéket, majd egy 2-3cm vakolattal bevakolni. Falfűtések esetében vigyáznunk kell, hogy utólag nehogy elfúrjuk a csöveket, mert a javításuk bontást eredményez, ezért a későbbi szerelvényezését a falnak átgondoltan kell végezni. Mennyezeti kialakításnál is előre át kell gondolnunk a lámpák, süllyesztett dolgok kialakításának a helyeit, mivel ezek nem kereszteződhetnek a csővezetékekkel.

Monolit kialakításra is van lehetőség, ilyenkor a monolit vasbeton zsaluzatába készítik el a csőhálózatot, ami utána megkapja a vasszerelést, illetve helyszínen kibetonozzák azt.

Mennyezet fűtést használhatjuk hűtésre is, figyelve a harmatponti hőmérséklet elkerülésére, mivel ha elérjük azt le tud vizesedni a mennyezet, mely penészedéshez, gipszkarton esetén a mennyezet tönkremeneteléhez is vezethet.

Több gyártó is képviseli magát a piacon rendszert árulva, ezekről részletesebben a következő oldalakon olvashattok.

NGBS:  https://www.teteny-ker.hu/termek/ngbs-felulet-hutes-futesi-rendszerek/

WAVIN:  https://www.teteny-ker.hu/termek/wavin-felulet-hutes-futes/

RBM:  https://www.teteny-ker.hu/termek/hot-cold-felulet-hutes-futesi-rendszerek/

+ fűteni – hűteni lehet vele

+ sok féle variációs lehetőség, több építési rendszerhez alkalmazható

+/- nincs hőtároló tömege

- viszonylag sok cső kell hozzá, költséges

- könnyű elfúrni, kötött kivitelezést igényel

Fan-Coil fűtés-hűtés: 

A Fan-Coil régóta használt gépészeti berendezés, többnyire irodaépületekben szokták alkalmazni, de manapság már családi házakban is előfordul. Működési elve hasonlít a split klímák működési elvéhez, azzal a kivétellel, hogy ő vízzel (hűtőközeg) dolgozik és egy hőtermelő berendezésre sok egység felfűzhető, olyan mint egy radiátor. Tehát levegő/víz hőcserélővel van ellátva és egy ventilátor segítségével szabályozhatjuk a sebességét, fűtési (hűtés) igényünk szerint. Fontos hangsúlyozni itt is, mint a klímák esetében, hogy a készülék a helyiség belső levegőjét forgatja át magán, friss levegőt nem juttat a helyiségbe.

www.klimapont.hu

+ egyénileg szabályozható fűtés/hűtés

+ halk működés

+/- vizes rendszer szükséges hozzá (kazánnal/hűtőgéppel/hőszivattyúval)

- viszonylag drága egy készülék

- csak a helyiség levegőjét forgatja

Cikkünk folytatásában a szellőztető és légkezelő berendezésekről lesz szó, melyet itt olvashatnak …