Szellőztetni fontos, vagy mégsem?
Előző két cikkünkben már kitértünk a hőtermelő és hőleadó berendezések lehetőségeire, előnyeikre – hátrányaikra. Mi a helyzet a szellőztetéssel? Kell szellőztetni, fontos ez? Válasz kettős, igen is fontos, kell szellőztetni, de nem nekünk! Bízzuk ezt egy profi rendszerre!
Egy kis ismétlés…
Milyen kérdésekre keressük a választ:
- Gázt, elektromos áramot, vagy valamilyen megújuló energiaforrást használjunk?
- Csak melegíteni vagy hűteni is szeretnénk?
- Milyen formában akarjuk ezt a lakásban leadni, radiátor/padlófűtés/mennyezetfűtés?
- Napenergiát szeretnénk hasznosítani?
- Hogyan lesz melegvizünk (HMV)?
- Melyik megoldásnak milyen anyagi és szerkezeti vonzatai vannak?
- Ezekhez a rendszerekhez szükségünk vane szellőztetésre?
Fent leírt kérdéseket hosszasan lehetne elemezni, így több tematikus részre bontjuk szét ezeket:
- Hőtermelő berendezések (fűtő eszközök)
- Hőleadó berendezések (a szükséges alrendszer)
- Szellőztetés/légcsere (légkezelő gépek)
Szellőzés, vagyis a friss levegő beengedése abba az élettérbe amiben pihenünk, dolgozunk, alszunk igenis fontos és elengedhetetlen feladat. Mai energetikai viszonyok mellett a falszerkezeteink és nyílászáróink annyira jó légzárási értékeket tudnak, hogy a természetes szellőzés nem tud létrejönni, erről gondoskodnunk kell. Kinek is a feladata ez?
Több választási lehetőségünk van:
Légszellőzők: Elláthatjuk a nyílászáróinkat légszellőzőkkel, melyek folyamatosan engedik be a levegőt, vele a hideget is (miért van akkor jól szigetelő nyílászárónk?). Ezek nem alaptartozékai egy ablaknak, így ha azok légzárását rontani akarjuk, biztosan egy feláras kiegészítő. Ezeknek a szellőzőknek a pártartalom csökkentés és a légutánpótlás a fő célja.
+ olcsó
+/- csak légutánpótlásra és páramentesítésre szolgál
- ablakkal való szellőztetést nem helyettesíti
Helyi szellőztető gépek: Léteznek nyílászáróhoz vagy falba beépíthető helyi szellőztető berendezések is, melyekben bár benne van a hőcserélős ellenáramú funkció, viszont kis méretük és funkcionális kialakításuk miatt nem tudnak jó hatásfokkal működni. Vagyis ezekkel is a kiengedjük az általunk fűtött levegőt.
+ fajlagosan olcsón kivitelezhető
+ automatizálható
+/- csak helyi levegő cserére alkalmas
- alacsony hőhasznosítási képesség
Légkezelő és szellőztető rendszerek: Lakossági felhasználásra is gyártanak ma már légkezelő gépeket, komplett csőhálózattal, kis keresztmetszetekkel. Fontos megjegyeznünk, hogy itt a frisslevegő utánpótlása a fontos feladat, de úgy, hogy minél kevesebb hőenergia vesszen kárba ez által. Ilyen esetekben használunk hővisszanyerős légkezelő gépet, mely a házból elszívott meleg levetőt ellenáramban ütközteti a beszívott hideglevegővel ez által előmelegítve azt.
A rendszer működési elve, hogy az alárendelt, rossz levegőjű helyiségekből elszívja a levegőt pl.: fürdőszoba, wc, konyha, háztartási helyiség. A fő használati funkciójú helyiségekbe meg befújja a temperált levegőt, pl.: szoba, nappali, étkező, így megindítva egy olyan légáramlatot, ami a kellemetlen szagokat nem engedi rossz irányba terjedni.
A rendszer nagy előnye, hogy magát a légkezelő gépet sok kiegészítővel el lehet látni, így a beszívott levegőt előfűthetjük egy gázkazánnal vagy egy hőszivattyúval, illetve elő is hűthetjük nyári időszakban.
A rendszer rengeteg por és szénszűrőt is tartalmaz, melyek megakadályozzák a környezeti szálló porok házba jutását.
Mindezek következtében szabályozható a ház páratartalma, nincs szükség ablak nyitogatásra, folyamatos friss levegővel leszünk ellátva.
+ automatizált frisslevegő ellátás
+ nincs szükség ablak nyitogatásra
+ benti meleglevegő hőenergiáját hasznosítjuk
+ kiegészítőkkel bővíthető a rendszer
+ ablakkal való szellőztetést teljes mértékben helyettesíti
+/- karbantartás igényes, szűrőket időnként cserélni kell
+/- flexibilis csőhálózattal bármilyen szerkezetben kivitelezhető
+/- csövezés helyigényével előre tervezni szükséges
+/- komoly gépész tervezést igényel
- magasabb beruházási költséget igényel
Alábbi linken megtekinthető két rendszert ismertető animációs videó is: