Kerítés, mint a ház homlokzatának része...

Egy tervezés során sok aprólékosan kidolgozott részletmegoldásból áll össze az épületünk homlokzati megjelenése. Ezt a megjelenést minden esetben vizsgáljuk a településképbe való illeszkedése szempontjából. Ebbe az illeszkedésbe nem csak a ház utcai homlokzatát kell figyelembe vennünk, hanem a hozzá tartozó funkcionális térelhatároló elemet is, a kerítést.

Sokan, amikor meghallják, hogy kerítés, illetve kerítést tervezni? Miért is van erre szükség? Legtöbben úgy gondolják, ha körbe falazzák a telekkontúrt egy jó magas fallal, akkor senki nem jut be rajta és az biztonságos lesz. Nem, nem biztonságos, sőt OTÉK, illetve HÉSZ előírásokba is ütközik.

Milyen OTÉK előírások vonatkoznak egy kerítés kialakításra?

Összeszedtük a jellemző előírásokat: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 44. §

  • A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia
  • A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat
  • A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani

A települések helyi építési szabályzata kiegészítheti az OTÉK minimál előírásait. Egy példa Nagykovácsi nagyközség helyi építési szabályzatából:

  • A telek határain épített kerítés /a maximum 50 cm-es lábazaton felül/ 50%-ban áttört kialakítású kell legyen
  • A teljesen tömör felület egybefüggően nem haladhatja meg a 2,0 m2-t
  • A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t. A fenti számításokat oldalanként kell értelmezni

Helyileg védett részeken, egyes község részeken (pl.: Ófalu) egy településképi bejelentés keretében kell a kerítésünk kialakítását „tudomásul vetetni” (nem engedélyköteles), nem védett területeken ez sem kötelező. Célszerű az egyszerű bejelentési tervvel egy ütembe elkészíteni a kerítés tervet is és egy konzultáció során megmutatni a település főépítészének, illetve csatolni ezt is az e-naplóba.

Egy túlságosan zárt áttörések nélküli kerítés eltakarja az épületünk homlokzatát (így nem látjuk a szép házunkat), illetve megfelelő intimitást ad a betörőknek is, akik könnyedény tudnak közlekedni a ház körül, hiszen senki sem látja őket.

Megfelelő intimitást el tudjuk érni a ház megfelelő tájolásával, a szomszédos telekhatárok mentén végig ültetett növényzettel (tuják, sövény, bokrok). Utcai oldalon az áttörtség-növényesítettség megfelelő kombinációjával.

Kerítés utcafronti nézete
Kerítés utcafronti nézete
Kerítés udvar felőli nézete
Kerítés udvar felőli nézete

Kukatároló: Manapság egyre több hulladéktárolóval rendelkezünk (általában kommunális és biohulladék, de lehet szelektív hulladékgyűjtőnk is). Ezek elhelyezése célszerűen a kerítés (kiskapu) környékén történik a könnyed közterületre juttatásának és a szagok távoltartásának érdekében. Esztétikus megjelenésüket tekintve ezek egy fedett, de nyitott helyen kerülnek kialakításra, akár rejtett pozícióban.

Hőszivattyú: Napjainkban az újépítésű házaknál nagyon elterjedt a hőszivattyús fűtési (hűtési) rendszerek alkalmazása (korábbi cikkünkben olvashatnak róla részletesebben). Ezek a rendszerek egy jelentős méretű kültéri egységgel rendelkeznek, melyet el kell helyezni valahol a telken. Minden esetben kalkuláljunk vele, hogy jelentősebb hidegben, illetve forró meleg nyári napokon a kültéri egységek ventilátorai magas fordulatszámon is mehetnek, így a környezetükre jelentősen hatással lévő hangosabb zajjal működnek, mint általános esetekben. Amennyiben oldalkertben helyezzük el ezeket a készülékeket, úgy a későbbiekben nem biztos, hogy jó szomszédi viszont fogunk tudni ápolni a mellettünk lakókkal. Célszerűbb a gépek elhelyezése az előkertben vagy a hátsókertben. Hátsókertben való elhelyezés esetén (függ a ház méretétől), a legtöbb esetben jelentősen távol kerülne a kültéri és a beltéri egység egymástól (gazdaságtalan működés). Így célszerűen érdemes a kukatárolóba (előkert) integrálni ezeket a gépeket, illetve a ház alaprajzi kialakítását úgy formálni, hogy a gépészeti helyiség közel essen hozzá.

Kerítés tervezésnél figyelembe kell vennünk:

  • helyi / településképi előírásokat, illetve igazodnunk hozzá
  • a tervezett ház tömegformálását, igazodni hozzá színekben, anyaghasználatban
  • funkcionális és környezeti elemek elhelyezkedését (pl.: kukatároló, villanyoszlop)
  • kapuk funkcionális működését, nyíló vagy úszókapu (utóbbinak sok helyigénye van)
  • szükséges kiegészítők elhelyezését (pl.:postaláda, kaputelefon)
  • hőszivattyú kültéri egység integrálását a kerítésbe/kukatárolóba

 

Néhány általunk tervezett kerítés kialakítási rajza:

Kerítés utcafronti nézete
Kerítés utcafronti nézete
Kerítés udvar felőli nézete, kukatároló kialakítása
Kerítés udvar felőli nézete, kukatároló kialakítása
Kategóriák
2

Miért fontos a megfelelő árnyékoló kiválasztása?

Az épület összenergia-igényét tekintve, igen meghatározó, hogy az épületet árnyékoljuk-e, illetve ha igen, azt milyen módon tesszük. Az épület energia-igényét tudjuk azzal csökkenteni, ha nem mesterséges szellőzéssel (esetleg klímával) hűtünk, hanem az épületen olyan árnyékoló rendszert helyezünk el, amely a ház felmelegedését megakadályozza és komfort hőmérsékletet biztosít a belső terekben a 40 fokos nyári melegben is.

Egyszerű bejelentés - 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet

2019.10.22.-i napon új módosítások jelentek meg az egyszerű bejelentési eljárási folyamatban, melyek 2019.10.24.-i napon hatályba is léptek. A főbb változásokról és az új eljárásokra vonatkozó előírásokról készítettünk egy jogszabályi kivonatot.

Felületképzés és homlokzatburkolatok

Vakolt/ ragasztott/ épített/ szerelt homlokzatburkolat? Nézzünk a kuliszzák mögé! Az épület külső határoló szerkezeteinek szerves része a legkülső, a környezettel és időjárási hatásokkal közvetlenül érintett épületburok, mely védelmi és esztétikai szerepet egyaránt betölt.