Kerítés, mint a ház homlokzatának része...

Egy tervezés során sok aprólékosan kidolgozott részletmegoldásból áll össze az épületünk homlokzati megjelenése. Ezt a megjelenést minden esetben vizsgáljuk a településképbe való illeszkedése szempontjából. Ebbe az illeszkedésbe nem csak a ház utcai homlokzatát kell figyelembe vennünk, hanem a hozzá tartozó funkcionális térelhatároló elemet is, a kerítést.

Sokan, amikor meghallják, hogy kerítés, illetve kerítést tervezni? Miért is van erre szükség? Legtöbben úgy gondolják, ha körbe falazzák a telekkontúrt egy jó magas fallal, akkor senki nem jut be rajta és az biztonságos lesz. Nem, nem biztonságos, sőt OTÉK, illetve HÉSZ előírásokba is ütközik.

Milyen OTÉK előírások vonatkoznak egy kerítés kialakításra?

Összeszedtük a jellemző előírásokat: 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 44. §

  • A kerítésnek teljes egészében a saját telken kell állnia
  • A kerítés kapuja a közterületre (kifelé) nem nyílhat
  • A telken belül az egyes külön használatú telekrészeket csak nem tömör kerítéssel vagy élősövénnyel szabad elválasztani

A települések helyi építési szabályzata kiegészítheti az OTÉK minimál előírásait. Egy példa Nagykovácsi nagyközség helyi építési szabályzatából:

  • A telek határain épített kerítés /a maximum 50 cm-es lábazaton felül/ 50%-ban áttört kialakítású kell legyen
  • A teljesen tömör felület egybefüggően nem haladhatja meg a 2,0 m2-t
  • A kerítés magassága nem haladhatja meg a rendezett terepszinttől mért 2,0 m-t. A fenti számításokat oldalanként kell értelmezni

Helyileg védett részeken, egyes község részeken (pl.: Ófalu) egy településképi bejelentés keretében kell a kerítésünk kialakítását „tudomásul vetetni” (nem engedélyköteles), nem védett területeken ez sem kötelező. Célszerű az egyszerű bejelentési tervvel egy ütembe elkészíteni a kerítés tervet is és egy konzultáció során megmutatni a település főépítészének, illetve csatolni ezt is az e-naplóba.

Egy túlságosan zárt áttörések nélküli kerítés eltakarja az épületünk homlokzatát (így nem látjuk a szép házunkat), illetve megfelelő intimitást ad a betörőknek is, akik könnyedény tudnak közlekedni a ház körül, hiszen senki sem látja őket.

Megfelelő intimitást el tudjuk érni a ház megfelelő tájolásával, a szomszédos telekhatárok mentén végig ültetett növényzettel (tuják, sövény, bokrok). Utcai oldalon az áttörtség-növényesítettség megfelelő kombinációjával.

Kerítés utcafronti nézete
Kerítés utcafronti nézete
Kerítés udvar felőli nézete
Kerítés udvar felőli nézete

Kukatároló: Manapság egyre több hulladéktárolóval rendelkezünk (általában kommunális és biohulladék, de lehet szelektív hulladékgyűjtőnk is). Ezek elhelyezése célszerűen a kerítés (kiskapu) környékén történik a könnyed közterületre juttatásának és a szagok távoltartásának érdekében. Esztétikus megjelenésüket tekintve ezek egy fedett, de nyitott helyen kerülnek kialakításra, akár rejtett pozícióban.

Hőszivattyú: Napjainkban az újépítésű házaknál nagyon elterjedt a hőszivattyús fűtési (hűtési) rendszerek alkalmazása (korábbi cikkünkben olvashatnak róla részletesebben). Ezek a rendszerek egy jelentős méretű kültéri egységgel rendelkeznek, melyet el kell helyezni valahol a telken. Minden esetben kalkuláljunk vele, hogy jelentősebb hidegben, illetve forró meleg nyári napokon a kültéri egységek ventilátorai magas fordulatszámon is mehetnek, így a környezetükre jelentősen hatással lévő hangosabb zajjal működnek, mint általános esetekben. Amennyiben oldalkertben helyezzük el ezeket a készülékeket, úgy a későbbiekben nem biztos, hogy jó szomszédi viszont fogunk tudni ápolni a mellettünk lakókkal. Célszerűbb a gépek elhelyezése az előkertben vagy a hátsókertben. Hátsókertben való elhelyezés esetén (függ a ház méretétől), a legtöbb esetben jelentősen távol kerülne a kültéri és a beltéri egység egymástól (gazdaságtalan működés). Így célszerűen érdemes a kukatárolóba (előkert) integrálni ezeket a gépeket, illetve a ház alaprajzi kialakítását úgy formálni, hogy a gépészeti helyiség közel essen hozzá.

Kerítés tervezésnél figyelembe kell vennünk:

  • helyi / településképi előírásokat, illetve igazodnunk hozzá
  • a tervezett ház tömegformálását, igazodni hozzá színekben, anyaghasználatban
  • funkcionális és környezeti elemek elhelyezkedését (pl.: kukatároló, villanyoszlop)
  • kapuk funkcionális működését, nyíló vagy úszókapu (utóbbinak sok helyigénye van)
  • szükséges kiegészítők elhelyezését (pl.:postaláda, kaputelefon)
  • hőszivattyú kültéri egység integrálását a kerítésbe/kukatárolóba

 

Néhány általunk tervezett kerítés kialakítási rajza:

Kerítés utcafronti nézete
Kerítés utcafronti nézete
Kerítés udvar felőli nézete, kukatároló kialakítása
Kerítés udvar felőli nézete, kukatároló kialakítása
Kategóriák
2

Modern Falazóelemek és egyéb építési rendszerek értékelése

Ha új házat vásárolunk, vagy új ház építésébe kezdünk jó, ha tisztában vagyunk a különböző falazatok sajátosságaival, mivel ezek az épületünk lényegi attribútumaira hatással lesznek . A leendő lakó tudja legjobban, hogy a következő sorokban leírt tulajdonságok közül melyek a számára elengedhetetlenek egy nyugodt otthon teremtéséhez. Ez a rövid összefoglaló a falazatok előnyeiről és hátrányairól a döntést hivatott támogatni.

Tervezési Program - Miért fontos a tervezés előkészítése és hogyan kezdjünk neki?

Egy építési beruházás előkészítésénél az Építtető feladata, hogy kellő precizitással összeállítsa a tervezéshez szükséges programot. Ennek alapos átgondolásával kiszámíthatóbbá tegye a tervezési procedúra idejét és költségeit.

Milyen fűtési rendszert válasszunk épülő házunkba?

Ezzel a kérdéssel mindenki szembesül, aki építkezni szeretne, viszont célszerű feltennünk magunknak ezt a kérdést még a tervezési folyamat elején és egy átfogó koncepciót alkotni erről szakértő gépész és építész tervezők segítségével.