Egyszerű bejelentés - 244/2019. (X. 22.) Korm. rendelet
Eljárás menete:
(1a) Az építtető az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet a kivitelezés tervezett megkezdése előtt tizenöt nappal bejelenti (a továbbiakban: bejelentés) az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) kérelem benyújtására vonatkozó szabályai szerint az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszeren (ÉTDR) keresztül az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott elsőfokú építésfelügyeleti hatóságnak (a továbbiakban: építésfelügyeleti hatóság).
A bejelentés tartalma:
a) az építtető nevét és lakcímét, szervezet esetén a megnevezését és székhelyét, képviselő esetén az azonosításához szükséges adatot és elérhetőségét,
b) az építési tevékenységgel érintett telek címét, helyrajzi számát, mezőgazdasági birtoktest esetén az ahhoz tartozó valamennyi telek helyrajzi számát,
c) a bejelentés tárgyát és annak rövid leírását, a számított építményértéket az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerint meghatározva,
d) az építészeti-műszaki tervező - beleértve a szakági tervezőt is - nevét, elérhetőségét, kamarai névjegyzéki bejegyzésének számát,
e) a bejelentéshez csatolt mellékletek felsorolását,
f) az építtető aláírását, amennyiben azt meghatalmazott útján, kormányablakon vagy az építésfelügyeleti hatóságon keresztül nyújtja be.
(1c) A bejelentéshez csatolni kell
a) az 1. mellékletben meghatározott tartalmú egyszerű bejelentési dokumentációt,
b) ha az építési tevékenységet a természetes személy saját lakhatásának biztosítása céljából kívánja végezni, az építtető teljes bizonyító erejű magánokiratban tett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy természetes személy és az építési tevékenységet saját lakhatásának biztosítása céljából végzi.
Tervezői művezetés:
3. § (1) Amennyiben az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet nem természetes személy és nem saját lakhatásának biztosítása céljából végzi, az építtető köteles építész tervezőt tervezői művezetésre megbízni.
Eddig használatos ügymenet (jogi személy vagy eladás esetén tovább alkalmazandó):
4. § (1) Az építtető az építési tevékenységet a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - az 1. §-ban foglaltaknak megfelelő bejelentés benyújtását követő naptól számított - tizenöt nap elteltét és az elektronikus építési napló készenlétbe helyezését követően kezdheti meg és folytathatja az Étv., az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet és a vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései szerint.
(2) * Ha az építőipari kivitelezési tevékenységet a bejelentéstől eltérően kívánják folytatni - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor ezt a szándékot az eltérő megvalósítás kezdő napját megelőző napon, a változást bemutató tartalmú kivitelezési dokumentáció elektronikus építési naplóba történő feltöltésével, eseti bejegyzéssel egyidejűleg kell megtenni, ha a változás *
a) az épület alaprajzi méretét,
b) az épület beépítési magasságát,
c) a lakások, önálló rendeltetési egységek számát vagy
d) az épület telken belüli elhelyezkedését
érinti.
244/2019. (X. 22.) kormányrendelettel életbelépett könnyítés:
(3) Ha az egyszerű bejelentés a saját lakhatás biztosítása céljából valósul meg, akkor az építési tevékenység
a) építési napló vezetése és az egyszerű bejelentési dokumentációtól való eltérés bejelentése,
b) tervezői művezetés, valamint
c) tervezői és kivitelezői felelősségbiztosítás
nélkül végezhető.
(4) Ha az építtető a (3) bekezdéstől eltérően az elektronikus építési napló vezetése mellett dönt, akkor a naplóvezetésre vonatkozó szabályokat be kell tartani.
Az egyszerű bejelentési dokumentáció munkarészei
1. Helyszínrajz M=1:200 méretarányban, amely tartalmazza a következőket:
a) helyi építési szabályzat szerinti építési hely és építési mód feltüntetése,
b) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok jogi határai az ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis alapján,
c) az építéssel érintett telek és a közvetlenül szomszédos ingatlanok meglévő építményei, domborzata, növényzete,
d) a tervezett épület tetőidommal, csapadékelvezetés módjának feltüntetésével,
e) a tervezett építmények,
f) a tervezett tereprendezés, térburkolatok és felszíni vízelvezetés,
g) a tervezett és meglévő közműcsatlakozások helye és kapacitása,
h) a tervezett közterület-csatlakozás,
i) az égéstermék-elvezető rendszerek feltüntetése,
j) vízszintes és magassági méretezés.
2. Alaprajzok M=1:100 méretarányban, amelyek méretekkel ellátva tartalmazzák a következőket:
a) az elmetszett és a nézet irányába eső nem teljes szintmagasságú szerkezeteket,
b) a beépített berendezési tárgyakat,
c) a nyílásokat,
d) az ábrázolt szintek szintváltását és szintmagasságát, a szintáthidalók emelkedési irányát, mindkét végének szintmagasságát,
e) a szerkezeti dilatációk helyét,
f) a földszinti alaprajzon a csatlakozó véglegesen rendezett terepet, az épület körüli járdát, az előlépcsőt és egyéb szerkezeteket,
g) az égéstermék-elvezetőket,
h) az északi irány jelölését, a metszetek helyét, esetleges törését és nézetének irányát,
i) az egyes helyiségek megnevezését, alapterületét és padlóburkolatát,
j) az azonos alaprajzi és szerkezeti kialakítású szintek alaprajzait - a különböző szintmagasságok egyértelmű jelölésével -, amelyek a tervdokumentációban összevonhatóak.
3. Metszetek M=1:100 méretarányban, a megértéshez szükséges számú, de legalább két egymással szöget bezáró módon felvett metszet, amely tartalmazza a következőket:
a) az elmetszett, a nézet irányába eső látható, indokolt esetben a nézet irányába eső, de a más szerkezetek által takart szerkezeteket,
b) zártsorú beépítés esetén a szomszéd épületek alapsíkját,
c) az építményhez csatlakozó véglegesen rendezett terepet és járdát,
d) valamennyi, a metszeten megjelenített szerkezet rétegrendjét,
e) vízszintes és magassági méretezést.
4. Homlokzatok M=1:100 méretarányban, amelyek tartalmazzák a következőket:
a) a tervezett épület homlokzatait egész telken átmenő terepmetszettel,
b) valamennyi homlokzati anyag megnevezését,
c) a tervezett növényzetet, térburkolatokat,
d) a tervezett tereprendezést,
e) vízszintes és magassági méretezést.
5. Műszaki leírás
5.1. Építészeti műszaki leírás:
a) tervezői nyilatkozat az alapvető követelményeknek való megfelelőségről,
b) amennyiben nem csak lakás, akkor a további rendeltetések leírása,
c) az építési telek ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett vagy jogszabály előírásain alapuló terheléseinek összefoglalása,
d) beépítési százalék, építmény-, épületmagasság, összes hasznos alapterület,
e) anyagok, színek ismertetése,
f) leírás a környezethez való illeszkedés bemutatásával,
g) helyiséglista és terület-kimutatás,
h) közműellátás ismertetése,
i) az építésügyi bírság megállapításának részletes szabályairól szóló kormányrendelet szerinti számított építményérték,
j) aláírólap, amely benyújtható elektronikusan aláírt PDF formátumban, papíralapú formátumban, illetve ha információtechnológiai feltételei fennállnak, úgy az aláíró saját nevében kitöltött és saját személyi azonosításával benyújtott elektronikus űrlap útján, továbbá amely tartalmazza a következőket:
ja) a telek azonosító adatai,
jb) az építtető neve, szervezet megnevezése,
jc) a tervezésben részt vett valamennyi tervező neve, tervezői jogosultsági száma és a tervező(k) sajátkezű aláírása.
5.2. Épületgépészeti műszaki leírás, melynek minden esetben része:
a) alternatív energiaellátás megvalósíthatósági elemzése az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletben meghatározott esetekben és annak 4. melléklete szerint,
b) az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet hatálya alá tartozó épületek esetében legalább az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. melléklet 2. pontjában meghatározott részletezettséggel a követelményeknek való megfelelést igazoló épületenergetikai számítás,
c) az építmény gépészeti kialakítása, vízellátási, szennyvíz- és csapadékvíz elvezetési, gázellátási és égéstermék elvezetési; fűtési és hűtési, valamint légtechnikai rendszerek bemutatása, összefoglalása.
5.3. Épületvillamossági műszaki leírás:
a) épületvillamossági rendszerek összefoglaló leírása,
b) az építmény villamos energiával történő ellátása, erős- és gyengeáramú rendszere, villámvédelem, érintés(hiba) védelem és egyéb megvalósítandó villamos rendszerek.
5.4. Tartószerkezeti műszaki leírás:
a) az építmény tartószerkezetének rendszere, az alkalmazott fesztávok, a fő teherhordó elemek kialakítása, jellemző fő méretei, a betervezett anyagok, gyártmányok minőségi és teljesítmény-követelményei, szükség esetén a megvalósíthatóságot biztosító technológiai leírások,
b) meglévő építmény esetén a tehernövekedéssel érintett függőleges és vízszintes teherhordó szerkezetéről, valamint a meglévő teherhordó szerkezetek megfelelőségéről, illetve megerősítésére vonatkozó tartószerkezeti megoldások.
6. Tartószerkezeti terv, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épületek, emeletráépítés, monolit vasbeton szerkezet vagy 5,4 métert vagy azt meghaladó támaszközű tartószerkezet esetén, számítással igazolva
a) alapozás, zártsorú és ikres beépítés esetén a szomszédos, meglévő épületek feltárás útján meghatározott alapsíkjának megadása,
b) teherhordó falak és pillérek,
c) monolit és előre gyártott födémek és azok elemei,
d) szintek áthidalására szolgáló szerkezetek.
KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁS:
155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről – módosítás 2019.10.22.