Egyszerű bejelentési tervek

Egyszerű bejelentési terv, vagy mégsem? 

Mikor alkalmazhatjuk ezt az úgynevezett „egyszerűsített” eljárási formát?

Minden 300m2-t meg nem haladó lakóépület építésénél vagy felújításánál, illetve a 300m2 feletti épületeknél is, amennyiben az építtető magánszemély és saját lakhatás céljára épít! 

ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK:

„A kivitelezési dokumentációk minden munka részét olyan léptékben kell elkészíteni, hogy az megfelelő legyen a bejelentéshez, a megértéséhez, az építési-szerelési munka szakszerű elvégzéséhez, és az ellenőrzéséhez. A tervek alapján egyértelműen csak a megrendelő és tervező szándéka szerinti épület legyen megvalósítható. A tervlapok kell, hogy tartalmazzák az épület minden részének a hatályos szabványok előírásai szerint (vagy azzal egyenértékű módon) meghatározott alakját, méretét, kapcsolatait, teljesítmény tulajdonságait és egyéb jellemzőit (elhelyezési beépítési követelmények), szükség esetén technológiai leírását, mindezek megvalósítását lehetővé tevő egyértelmű rajzi, illetve írásos meghatározással.”

TERVEK MŰSZAKI TARTALMA: 

Építész tervek: ház bonyolultságának függvényében 1:100-1:50-es lépték

• Helyszínrajz min. 1:500 léptékben

• Kitűzési helyszínrajz min. 1:200 léptékben telek jogi határához képest a csatlakozó épületszerkezetek meghatározása

• Utcakép min. 1:200 léptékben környezet 20m-es sávja fotó vagy felmérés alapján

• Tervezett épület eltérő szintjeinek alaprajza 1:100 – 1:50

• Tervezett épület szükséges metszetei 1:100 – 1:50

• Tervezett épület homlokzati rajzai min. 1:100

• Épület nyílászászáró és lakatos konszignációk

• Részlet rajzok 1:10-1:5 léptékben épület bonyolultságától függően

Tartószerkezeti tervek: 

• Tartószerkezeti kiviteli tervek és részletrajzok 1:50 léptékben

• Tartószerkezeti műszaki leírás

Épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás:

• ismerteti a tervezett építési tevékenységhez előírt és az építmény rendeltetésszerű és biztonságos használathoz szükséges közművesítettséget, az épület közműigény adatait; 

• tartalmazza az épület energetikai és hőtechnikai, valamint villamos méretezési adatait, hőszükségletét, hőterhelését, a túlmelegedés kockázatának ellenőrzését, az épület fűtési és hűtési energiaigényét, frisslevegő igényét, továbbá villamos energiaigényét és a hőhasznosítás megoldását; 

• ismerteti az épületgépészeti, az erős és gyengeáramú berendezések épületen belüli elhelyezését, helyigényét, a műszaki berendezések működtetéséhez szükséges telepítési feltételeket.

A szolgáltatói tervjóváhagyáshoz szükséges tervek (telekhatáron belüli vízellátási, szennyvíz és csapadékvíz elvezetési, gázellátási, égéstermék elvezetési, szolgáltatói villamos hálózati csatlakozási, elszámolási fogyasztásmérési) kidolgozását a rendszerleírás nem tartalmazza. Ezeket, valamint az épületgépészeti és elektromos kivitelezési terveket az építtető a szakági tervezővel külön megállapodás keretében készíttetheti el. Az épületgépészeti és épületvillamossági rendszerleírás tervezői költségvetési kiírást nem tartalmaz.

Tűzvédelmi tervfejezet: 

Családi ház léptékben ezt csak könnyűszerkezetes építésnél szokták első sorban vizsgálni, a tűzmegelőzési kritikus paramétereket előírni, figyelmet felhívni rá. 

TERVEZŐI MŰVEZETÉS: 

Tervezői művezető feladata a terv szerinti megvalósítás elősegítése, a terv szerinti megvalósítást gátló vagy segítő tényezőkre való javaslatok, figyelemfelhívások megtétele, a kivitelezési tervdokumentációtól való eltérés megállapítása és rögzítése. Tervezői művezető a művezetése során tapasztalt, a kivitelezési dokumentációtól eltérő kivitelezést köteles – felelősséggel - az e-építési naplóban rögzíteni. A bejegyzést a tapasztaltakat követően 24 órán belül köteles megtenni.

Szerződés: Tervezővel min. 6 alkalom tervezői művezetés megkötése kötelező. Építtető a szerződésben kötelezettséget vállal, hogy tervezőnek hozzáférési kódot biztosít az e-építési naplóhoz és biztosítja az építési helyszínre a bejutást.

Javasolt művezetési alkalmak: 

• kitűzés, 

• alapozás, 

• felmenő szerkezetek, 

• födémek építése, 

• tetőszerkezet építés, 

• gépészeti és elektromos munkák, 

• szigetelések, 

• szakipari munkák (tér lehatárolások, burkolás, homlokzatképzés), 

• kivitelezés lezárása.

MITŐL IS „EGYSZERŰ” A FOLYAMAT? 

Azért hívják egyszerű bejelentésnek, mert az építési napló megnyitását és tervek feltöltését követően készenlétbe lehet helyezni a naplót, majd 15 nap elteltével  megkezdhető az építkezés! 

Nincs engedélyezési folyamat (ÉTDR), függő hatályú döntés (+1 hónap), jogerőre emelkedés (+1 hónap). Viszont, akkor ki mondja meg, hogy kap-e engedélyt vagy sem? 

(Engedélyezési tervekről a következő cikkünkben írunk: ITT)

Ez az építész feladata, az épület leegyeztetése a főépítésszel, tervezői művezetés. Tervek beadása után remény abban, hogy mindenre gondolt! 

Ki ellenőrzi ezt? Építésfelügyeleti hatóság! Első körben a 15 napos ügyintézési időn belül jelzik, ha ellenvetésük van, vagy a 15 nap letelte után bármikor, természetesen a kivitelezési folyamat szüneteltetésével! 

Valóban egyszerű? Hatósági oldalról biztosan, építtetői és építész oldalról nem, tekintve, hogy a hatóság részéről bármikor megakasztható a folyamat! 

Bonyolódik a jogszabályi környezet: HÉSZ (Helyi Építési Szabályzat) és TKR (Településképi Rendelet)  egyidejű megfelelőségét kell vizsgálni. Műemléknél nincs egyszerű bejelentési eljárás.

Hatóság részéről nincs visszacsatolás, általában a használatbavételi engedélynél derül ki, ha nem felel meg a jogszabálynak. 

JOGSZABÁLYI HIVATKOZÁS: 

97/2017. (IV.27.) Kormányrendelettel módosított 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről

Net.jogtar.hu

Forrás: MMK. Ha bővebben szeretne róla olvasni, akkor itt megteheti: 

MKK Tudástár >> Egyszerű bejelentés MMK-MEK szabályzat 2017.máj 25.-től